Spandau
Spandau Berlin egyik kerülete, ill. városrésze. Eredetileg önálló település volt és története korábbra nyúlik vissza, mint Berliné.
Már 1223-ban is városi rangja volt, önállóságát egészen 1920-ig, az ún. Nagy-Berlin kialakításáig megőrizte.
Történelmi városmagja a Havel folyó egy szigete, itt található az 1410-ben épített Szent Miklós-templom is. Nevezetessége a spandaui citadella.
A városrész börtönében tartották fogva 1946-tól a nürnbergi perben szabadságvesztésre ítélt náci főbűnösöket. 1987-ben az utolsó elítélt, Rudolf Heß halála után a börtönt lebontották.
Körülbelül a hetedik század óta a Havel folyó vidékén sprevánok és hevelliek (szláv törzsek) telepedtek meg. Ők építették a környék első földvárát a mai Spandau környékén, valószínűleg azon a szigeten, ahol most a citadella áll. Később I. Henrik kelet felé kezdett terjeszkedni, mivel a mai Brandenburg ekkoriban még nem volt német, azaz germán nyelvterület és 930-ban elfoglalta a szlávok fontos földvárát, Spandauban. Ekkor a korábbi föld- ill. palánkvár helyén kővárat kezdtek építeni, ez azonban csak 1197-ben került először említésre II. Ottó őrgróf egy okiratában. („Everardus advocatus in Spandowe”). Az oklevél ma a Brandenburg an der Havel-i Szent Péter és Pál székesegyházának Dómmúzeumában található.
Már 1223-ban is városi rangja volt, önállóságát egészen 1920-ig, az ún. Nagy-Berlin kialakításáig megőrizte.
Történelmi városmagja a Havel folyó egy szigete, itt található az 1410-ben épített Szent Miklós-templom is. Nevezetessége a spandaui citadella.
A városrész börtönében tartották fogva 1946-tól a nürnbergi perben szabadságvesztésre ítélt náci főbűnösöket. 1987-ben az utolsó elítélt, Rudolf Heß halála után a börtönt lebontották.
Körülbelül a hetedik század óta a Havel folyó vidékén sprevánok és hevelliek (szláv törzsek) telepedtek meg. Ők építették a környék első földvárát a mai Spandau környékén, valószínűleg azon a szigeten, ahol most a citadella áll. Később I. Henrik kelet felé kezdett terjeszkedni, mivel a mai Brandenburg ekkoriban még nem volt német, azaz germán nyelvterület és 930-ban elfoglalta a szlávok fontos földvárát, Spandauban. Ekkor a korábbi föld- ill. palánkvár helyén kővárat kezdtek építeni, ez azonban csak 1197-ben került először említésre II. Ottó őrgróf egy okiratában. („Everardus advocatus in Spandowe”). Az oklevél ma a Brandenburg an der Havel-i Szent Péter és Pál székesegyházának Dómmúzeumában található.
Térkép - Spandau
Térkép
Ország - Németország
Németország zászlaja |
Az ország területe már a klasszikus antikvitás korától különféle germán törzsek által lakott volt. A 10. századtól kezdve a német területek a Szent Német-római Birodalom központi részét képezték. A 16. században innen indult a protestáns reformáció a római katolikus egyházzal szemben. A Szent Római Birodalom 1806-os feloszlatását és a napóleoni háborúkat követően 1815-ben megalakult a Német Szövetség, ami végül 1871-ben Németország egyesítéséhez és a Német Császárság megalakulásához vezetett. Az első világháború és az 1918–19-es németországi forradalmat követően megalakult a Weimari köztársaság. Adolf Hitler és a náci rezsim 1933-as hatalomra jutását követően alakult meg a Harmadik Birodalom, ami végül a második világháború kirobbanásához és a holokauszthoz vezetett. A második világháború után Németország szövetséges megszállásának időszaka jött, melynek végeztével két új német nemzetállam született, a nyugati Németországi Szövetségi Köztársaság (NSZK) és a keleti Német Demokratikus Köztársaság (NDK). Előbbi, az NSZK alapítója volt az Európai Gazdasági Közösségnek, míg az NDK a keleti blokk és Varsói Szerződés állama volt. A kommunizmus bukását és a rendszerváltást követően 1990. október 3-án végül megtörtént az ország újraegyesítése.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
EUR | Euró (Euro) | € | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
DE | Német nyelv (German language) |